Hát jól eltűntem egy hónapra, bocsi. Azóta sokminden történt. Azt biztosan kijelenthetem hogy a hajós élet, azaz itt az élet pont olyan mintha a francia Dallas játszódna itt Olaszországba. Mindennap történik valami, szerelmi ügyek, cselszövések stb. :) Nem unatkozunk az biztos.
2 úton át velünk volt az egyik responsable. Jürgennek hívják. Responsable az aki több hajóért felel, úgymond fő-főnök. Eleinte mindenki rettegett tőle, de egy tök kedves ember és a kislányával jött, aki kb 12 éves. Jól érezték magukat, igazából inkább nyaralni jöttek, mint ellenőrizni, de azért vigyáztunk. Ezután új Commissaire-unk lett. Tudjátok az üzletvezető, aki eddig a Christoph volt. Na ő abbahagyja a hajózást, de azóta felkérték responsable-nak, szóval végül is valamilyen formában marad, de nem hozzánk fog tartozni, mert ha minden igaz dunai hajókért lesz felelős. Tehát jött hozzánk az Ilária, aki egy milánói 25 éves csajszi, most tanult be. Ő is régóta van a cégnél, csak eddig animátor volt.Nagyon kedves csaj, nekem semmi gondom vele, jó fej.
Nagyon sokat fogytam min 15 kilót. XL-ről M-esre fogytam. Mintha újra a középsuliba lennék :) Sokat megyek, keveset eszek, ha eszek mindig ugyanakkor és este vacsi után már nem tolok semmit. Így olvadtak le rólam a kilók, meg hát heti 1szer ha sikerül eljutni, akkor futok. De ha összejön akár heti 2szer is. Itt szoktam futni.
Mióta vettem új cipőt, egyre jobban bírom. Hihetetlen mennyit számít egy jó futócipő.
Az is jó hogy így tök sok részét felfedeztem a városnak, már vannak saját futó útvonalaim. Így kikapcsolok és megismerem Velence minden zugát.
Meló egyre jobban megy, sokat erősödtem karba, így már nem olyan gáz, meg a feladatok is egyre rutinosabban mennek. Mondjuk nagyon sokat számított hogy a többiek leültettek és elmondták mi a bajuk velem és én is elmondhattam hogy érzem a dolgot. Nagyon jól esett. Azóta rengeteget fejlődtem, de még mindig van hova, de már nem piszkálnak, sőt sokszor megdicsérnek. Nagyon jó viszonyom lett szinte mindenkivel. Így azért jobb melózni :)
Persze voltunk bulizni is, azért az is kicsit jobban összekovácsolt velük. Elmentünk megint a Piccolo Mondo-ba kb 8an. Elég jól sikerült :)
Másfél hónapig én voltam a kenyeres, tehát minden nap nekem kellett a bagettet sütni, vágni, kirakni, tehát plusz munka. A végére már nagyon tele volt a hócipőm, de most végre leváltottak, egy gonddal kevesebb. Jupi!
Francia megyeget, bár többet kellene foglalkoznom vele, eléggé ellustultam. Azért fárasztó heti 6 napot melózni 12-13 órába úgy hogy mindennap fenn vagyok 1-2ig és 4-5 órákat alszok. Rá is szoktam a du alvásra, muszáj, mert nem bírnám amúgy.
Most csak németes csoportunk volt, na azokkal dolgozni egy álom. Szépen esznek, gyorsan esznek....álom. Pár dolgot meg is tanultam németül. Azt se ártana amúgy megtanulni legalább alap szinten. De vicces volt,mert annyi mindent mondtak a többiek, hogy a vége az lett hogy közöltem a vendéggel én beszélek németül. Persze az ellenkezőjét akartam. Utána jókat nevettünk, hogy majd jönnek és mutogatnak ott a lány aki beszél németül, aztán majd csak pislogok. Csak Lilla tud egyedül németül közülünk felszolgálók közül, elég vicces volt, de mondom ez egy tündéri csoport volt. Jól is jattoltak hozzáteszem ;)
Volt egy vendégünk egy 70-80 körüli néni egész nap mindenkinek Milkás csokit osztogatott, minden szervizkor adott max 3-at. Én nem tudom mennyi volt nála, de még a kapitány is kapott. Volt hogy jöttem vissza a hajóra a városból és ott ültek sorba a matrózok és ették a milkát :)
Egyre kreatívabbak is lettünk a hajón. Ugye bármit ehetünk, ihatunk. Van hogy a gyümölcs már nem olyan szép és nem adhatjuk ki a vendégnek, na ebből mi turmixot csinálunk eténként. Kiwi, narancs, banán, grapefruit....kis vitaminbomba. Sőt múltkor annyi croissant megmaradt hogy csináltam belőle máglyarakást. Nem volt az igazi, de egy nagy tepsivel csináltam és elfogyott. Egy pont ide :)
Múltkor meg Adam a Chef lecsót csinált, de olyat hogy én 3 napig csak azt ettem. Azért hiányzik az otthoni koszt, de itt is eszek jókat néha.
Most átszoktunk egy új helyre ami nincs messze a "csájníz"-tól. Két egyiptomi fiú testvér csinálja a bárt és mindig tök jó zene szól, ilyen kiülős teraszos. Mindig spritz-et iszunk, amit csak Velencében lehet inni, ez ilyen velencei cucc, az olaszok fröccse. Spritz aperol, prosecco és limonádé amit naranccsal és olívával díszítenek. Ahova járunk ott még egy különleges habréteget is raknak a tetejére. Ízre olyasmi mint a sangria gyümölcsbor, de sokkal jobb. Az olíva se olyan mint otthon, akkora mint egy kisebb tojás és iszonyat finom.
Amúgy imádom Velencét, van egy olyan hangulata a városnak és a napfelkelték meg a naplementék.....látni kell!!!
Na megyek aludni,mert holnap reggeliztetek és korán kelek.
Nagyon hiányoztok, millió puszi!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése